HTML

Alkotmány Blvd

Politikai történetek az elmúlt 25 évből bulvárosan - működésben az Alkotmány.

2014.01.19. 14:00 dr. Kiss Dániel Bálint

18. Akár a főnix (első rész)

– a frakciók –

 

A parlamenti frakciókról hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csupán a pártok meghosszabbított karjaiként működnek. Így létük, működésük és tevékenységük a pártjukhoz kötött. Az elmúlt bő húsz év azonban többször is rácáfolt erre a vélelemre. Előfordult, hogy ciklus közben szűnt meg egy frakció, sőt, olyan frakció is alakult, amelynek a pártja még nem is létezett a választások idején. Gombóc Artúrnak akkor sem lett volna oka panaszra, ha a képviselőcsoportokat favorizálta volna a csoki helyett; volt megszűnt frakció, újjáalakult frakció, vitatott frakció, kivált frakció, párttámogatás nélküli frakció és létre sem jött frakció. Lássuk ezeket részletesen!

A frakció (más néven képviselőcsoport) a parlamenti politizálás hatékony eszköze. Ahelyett, hogy a 386 képviselő 386-félét mondana, a pártok képviselői csoportokba szerveződve végzik munkájukat. A frakciók markáns álláspontokat fogalmaznak meg egy-egy témában, így nem több száz, hanem csupán 4-5 vélemény ütköztetésére kerül sor az országgyűlésben. Egy képviselő csak egy frakciónak lehet a tagja, és egy pártnak is csupán egyetlen frakciója lehet a parlamentben. Az azonos frakciókba tartozó képviselők többnyire azonosan szavaznak, így általában előre borítékolható a szavazások kimenetele is.[1]

A frakcióösszetétel már az első parlamenti ciklusban, 1990 és 1994 között is módosult. A Független Kisgazdapárt (FKgP) még részt vett az Antall József vezette kormánykoalícióban, azonban ciklus közben a kisgazdák meghatározó része szembefordult a kormányzattal.  A képviselők közül tizenketten Torgyán József pártelnök és frakcióvezető vezetésével kiléptek a frakcióból, és független képviselőként folytatták a politizálást, immár ellenzékiként. A maradék frakció, az ún. „Kisgazda 33-ak” mögül elszivárgott a párt támogatása, tehát a frakció mögül eltűnt a párt![2] Az eredmény az lett, hogy a Torgyán-féle FKgP túlélte a szakítást, sőt, 1998-ban kormányt alakíthatott a Fidesszel közösen, míg a Kisgazda 33-ak a ciklus végeztével távoztak a politikai térképről.

Torgyán (Kovács Attila)1.jpg

 Torgyán ellenzékben (MTI Fotó: Kovács Attila)

A frakciók alapesetben a választásokat követően, az új országgyűlés alakuló ülésén jönnek létre. Ekkor derül ki, hogy mely frakciók jöttek létre, kik a tagjaik és kik a frakcióvezetők. Ha a ciklus során egy képviselő kilép vagy kizárják a frakcióból, független képviselővé válik (feltéve, hogy nem mond le a mandátumáról).[3] Egy másik frakcióhoz csak hat hónap múlva csatlakozhat, ez az ún. átülés. Tehát fontos aláhúzni, hogy a frakcióból (vagy a pártból) való kilépés, illetve kizárás a képviselői mandátumot nem érinti, az ettől még megmaradhat a következő választásokig.

A második parlamenti ciklusban, 1994 és 1998 között az MDF-frakciót rázta meg egy frakciószakadás. A korábbi kormánypárt súlyos vereséget szenvedett 1994-ben, és ellenzékbe szorulva szétfeszítették a belső ellentétek. 1996-ban az MDF-ből kivált a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) frakciója, és nyomban önálló frakcióként folytatta tevékenységét.

Hogyan lehetséges ez? Nem kellett volna a kivált képviselőknek legalább hat hónapig függetlenként, parkolópályán várakozniuk a frakcióalakításra? Nem. Ugyanis nem az MDF-ből távozó képviselők alakítottak új frakciót, hanem az MDF-frakció szakadt ketté. A folyamatot leginkább a sejtosztódáshoz tudnám hasonlítani: egy frakcióból két teljes értékű frakció lett. A különélés kilenc évig tartott. 2005-ben az MDNP beolvadt az MDF-be. Az MDF-nek a rendszerváltást követő valamennyi ciklusban volt frakciója egészen 2009-ig.[4] Ekkor a frakcióból többen kiléptek, létszámuk a minimum alá esett, így a frakció megszűnt.[5] Az MDF pedig olyannyira elvérzett a 2010-es választásokon, hogy be sem jutott a parlamentbe.

Miért jó a képviselőknek a frakció? A képviselőcsoportokat a parlamenti jog többletjogosítványokkal „díjazza”. Ilyen például a napirend előtti felszólalási lehetőség, amely a frakció vezetőjét illeti meg. Továbbá minden frakciónak helyet kell kapnia az összes parlamenti bizottságban. De a jelentős pénzügyi juttatás sem elhanyagolható. Az országgyűlésben magányos farkasként ülő független képviselőkhöz képest tehát a frakciótagok sokkal hatékonyabban tudják ellátni feladataikat. Ez esetben is igaz tehát a tétel; egyedül nem megy. Ezért aztán a frakciókból kilépett vagy kizárt képviselők általában arra törekednek, hogy mielőbb újra frakciótagok lehessenek.

Az első parlamenti ciklus harmadik kormánypártja is az MDF-hez hasonló sorsra jutott, csak épp tizenkét évvel korábban. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakciója szintén kilépések miatt szűnt meg 1997-ben. A párt csak két ciklus múlva, 2006-ban tért vissza a parlamentbe immáron a Fidesszel frakciószövetségben. Frakciószövetségük mind ellenzékben (2006-2010), mind pedig kormányon (2010-2014) kitartott. Ez a példa jelzi, hogy még a frakció megszűnése után is lehet élet. A következő bejegyzésben szó lesz egy másik pártról, amely hasonló feltámadást produkált.

A jövő héten kiderül, hogy hány képviselő kell egy frakcióhoz, és ez milyen vitákat generált régen és ma.

 


 

Jegyzetek:

[1] Kukorelli István szerint a frakciók egyenesen „szavazógépek”. (Kukorelli István – Az alkotmányozás évtizede, Korona Kiadó, Budapest, 1995. 126. oldal)

[2] Valami hasonló történt az SZDSZ-szel is 2009 közepétől a 2010-es választásokig, amikor a Retkes Attila-féle új pártvezetés képtelen volt irányítani a régi motorosokból álló parlamenti frakciót.

[3] Ha ugyanis a képviselő a mandátumától is megválik, ez esetben már nem lesz tagja az országgyűlésnek, és új képviselő kerül majd helyette a parlamentbe. Az új képviselő vagy időközi választás útján vagy pedig a pártlistáról kerül be, attól függően, hogy a távozó képviselő egyéni képviselőként vagy listáról szerzett korábban mandátumot. Az időközi választás persze hozhat olyan eredményt is, hogy nem a távozó képviselő pártjának jelöltje győz. Ez esetben az új képviselő is más frakcióhoz csatlakozik majd, tehát a távozó képviselő frakciójának létszáma egy taggal csökken.

[4] Az 1998-as választásokat követően annak ellenére létrejött az MDF-frakció, hogy a párt nem érte el a parlamenti küszöböt. Erről részletesen egy korábbi bejegyzésben volt szó.

[5] A frakciók minimum-létszámáról a következő bejegyzésben lesz szó.

Szólj hozzá!

Címkék: parlament frakció országgyűlés kilépés kiválás képviselőcsoport Fidesz KDNP MDF Torgyán József Antall József FKGP MDNP Kisgazda 33-ak Retkes Attila frakciószakadás független képviselő frakciószövetség


süti beállítások módosítása